A várandósságnak az élet egyik legszebb, legörömtelibb időszakának kellene lennie. Cilinek azonban élete legnehezebb és legfájdalmasabb hónapjai voltak azok, amikor gyermekét várta, ugyanis 7 hónapos terhesen maradt egyedül.
Read More →
A munkahelyi elbocsátás a legtöbb embert megvisel, főleg, ha egy olyan helyről kell eljönni, ahol már régóta dolgozunk. Önbecsülés, önértékelés, önkép … ezek mind sérülnek és fel tudnak borulni, a csalódottságtól pedig nem látjuk tisztán a jövőt. Homályosak lesznek az addig kristálytisztán látott képességek, eluralkodik rajtunk a „nem vagyok jól” érzés és a kiút is elérhetetlenné válik. De rajtad áll, hogy ebben az állapotban meddig akarsz maradni. Tőled függ, hogy az önsajnálat legmélyebb bugyrába bemész és vagy kihúzod magad onnan, vagy ott maradsz. Endre történetét ismerhetitek meg a következőkben.
Read More →
Mit eredményezhet, ha a gyermekkori traumák, bevésődések átveszik az irányítást az életünk felett? Andrea története pontosan erre világít rá. Egy izgalmas és felkavaró tapasztalás arról, hogy a sokszor szunnyadó programok még arra is hatással lehetnek, hogy meddig maradunk egy rossz munkahelyen.
Read More →
Habár Magyarországon az abortuszok száma az 1980-as évektől kezdve csökkenő adatokat mutatnak, mégis még mindig sok azoknak az aránya, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek. A döntés mögött rengeteg okok húzódhatnak meg, amelyekhez gyakorta igen komplex élethelyzetek tartoznak. Társadalmi szinten az abortusz egy sokak által elítélt téma, de még mielőtt elkezdünk ítélkezni, néha nem árt, ha a dologok mögé tekintünk egy kicsit. Legújabb történetünkben egy ilyen élethelyzetet mutatunk be, amely egyrészt felkavaró, másrészt pedig talán szemléletformáló is tud lenni.
Read More →
Az imposztor-szindróma egy valós betegség, amely talán egy kívülálló személynek nem tűnhet nagy problémának, azonban az elszenvedőjének sok kellemetlenséget tud okozni. Azok az emberek, kik ilyen betegségben szenvednek, a sikereiket és eredményeiket egy véletlen szerencsének titulálják, és állandó rettegésben szenvednek attól, hogy egyszer majd lebuknak a külvilág szemében. Ez pedig egyenes út a stressz, a bizonytalanság, önbizalomhiány és gyakorta a kiégés felé. A valós nevét felfedni nem kívánó hölgy írta meg nekünk vallomását, hogy milyen az élete az imposztor-szindrómától.
Read More →
Újabb társadalmilag megosztó témával foglalkozunk ezúttal is, hiszen a házasság, a házasodás kérdése valahol mindig ott lappang a levegőben mindenki számára, ha tetszik, ha nem. Olyan ez, mint a gyermekvállalás.
Ha betöltötted azt a kort, mikor már „kellene” valamit letenned az asztalra, akkor szüntelen jönnek a kíváncsibbnál kíváncsibb kérdések a házassággal kapcsolatban, amelyek mögött kimondva vagy kimondatlanul is ott húzódnak meg az ítélkezések és címkézések szövevényes apró hálói. A We Are the stories legújabb írásában a házasság kérdéskörért járjuk körül Milán történetének az elmesélésében.
A várandósságnak az élet egyik legszebb, legörömtelibb időszakának kellene lennie. Cilinek azonban élete legnehezebb és legfájdalmasabb hónapjai voltak azok, amikor gyermekét várta, ugyanis 7 hónapos terhesen maradt egyedül.
A munkahelyi elbocsátás a legtöbb embert megvisel, főleg, ha egy olyan helyről kell eljönni, ahol már régóta dolgozunk. Önbecsülés, önértékelés, önkép … ezek mind sérülnek és fel tudnak borulni, a csalódottságtól pedig nem látjuk tisztán a jövőt. Homályosak lesznek az addig kristálytisztán látott képességek, eluralkodik rajtunk a „nem vagyok jól” érzés és a kiút is elérhetetlenné válik. De rajtad áll, hogy ebben az állapotban meddig akarsz maradni. Tőled függ, hogy az önsajnálat legmélyebb bugyrába bemész és vagy kihúzod magad onnan, vagy ott maradsz. Endre történetét ismerhetitek meg a következőkben.
Mit eredményezhet, ha a gyermekkori traumák, bevésődések átveszik az irányítást az életünk felett? Andrea története pontosan erre világít rá. Egy izgalmas és felkavaró tapasztalás arról, hogy a sokszor szunnyadó programok még arra is hatással lehetnek, hogy meddig maradunk egy rossz munkahelyen.
Habár Magyarországon az abortuszok száma az 1980-as évektől kezdve csökkenő adatokat mutatnak, mégis még mindig sok azoknak az aránya, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek. A döntés mögött rengeteg okok húzódhatnak meg, amelyekhez gyakorta igen komplex élethelyzetek tartoznak. Társadalmi szinten az abortusz egy sokak által elítélt téma, de még mielőtt elkezdünk ítélkezni, néha nem árt, ha a dologok mögé tekintünk egy kicsit. Legújabb történetünkben egy ilyen élethelyzetet mutatunk be, amely egyrészt felkavaró, másrészt pedig talán szemléletformáló is tud lenni.
Az imposztor-szindróma egy valós betegség, amely talán egy kívülálló személynek nem tűnhet nagy problémának, azonban az elszenvedőjének sok kellemetlenséget tud okozni. Azok az emberek, kik ilyen betegségben szenvednek, a sikereiket és eredményeiket egy véletlen szerencsének titulálják, és állandó rettegésben szenvednek attól, hogy egyszer majd lebuknak a külvilág szemében. Ez pedig egyenes út a stressz, a bizonytalanság, önbizalomhiány és gyakorta a kiégés felé. A valós nevét felfedni nem kívánó hölgy írta meg nekünk vallomását, hogy milyen az élete az imposztor-szindrómától.
Újabb társadalmilag megosztó témával foglalkozunk ezúttal is, hiszen a házasság, a házasodás kérdése valahol mindig ott lappang a levegőben mindenki számára, ha tetszik, ha nem. Olyan ez, mint a gyermekvállalás.
Ha betöltötted azt a kort, mikor már „kellene” valamit letenned az asztalra, akkor szüntelen jönnek a kíváncsibbnál kíváncsibb kérdések a házassággal kapcsolatban, amelyek mögött kimondva vagy kimondatlanul is ott húzódnak meg az ítélkezések és címkézések szövevényes apró hálói. A We Are the stories legújabb írásában a házasság kérdéskörért járjuk körül Milán történetének az elmesélésében.
Egy szebb és anyagilag kiszámíthatóbb jövő érdekében sokan döntenek úgy, hogy külföldre költöznek és ott próbálnak szerencsét. Van, hogy ilyenkor még kicsi korukban is viszik magukkal a szülők gyermeküket, ami egy kislány szemszögéből nem egyszerű. Elszakadni a család többi tagjától, hazától, iskolás barátoktól egy idegen ország kultúráját, embereit elfogadni nagyon nehéz tud lenni. De nehéz tud lenni azoknak a családtagoknak is, akiket itt hagytak.
Elindulni egy versenyen vagy épp irodalmi pályázaton izgalmas és érdekes lehetőség lehet egy fiatal személy számára. Azonban akad, amikor a pályázat körülményei a negatív és keserű oldalát mutatja meg, s ezzel elvéve a lelkesedés és kitartás örömét annak beküldőjétől. Következő történetünkben a 21 éves Patrik meséli el, miért csalódott egy számára nagyon fontos irodalmi pályázatban, és hogyan állt ki az igaza és elvei mellett amivel végül sikerült győzedelmeskedni.
Ha te is úgy érzed, hogy csalás áldozata lettél, ne hagyd szó nélkül és állj ki magadért!
Ismerjük azt az általános sztereotípiát, hogy nőként úgy jó magunknak párt választani, ha a férfi idősebb nálunk. Egy érettebb férfinek van tapasztalata, egzisztenciája és talán még nagyobb biztonságot is ad – gondolhatjuk ezt páran. De mi van, ha ez fordítva esik meg és mindez a nő javára történik?
Kendőzetlen őszinteséggel vallott anonim történetírónk arról, hogy miért végeztetett el magán egy plasztikai bevatkozást. Ez egy olyan téma, amiről sokatoknak bizonyára határozott véleménye van, mégis mintha tabu lenne és egyértelműen a megbélyegzéssel járna együtt. De, vajon miért fizet valaki a botox injekciókért? A most következő sztoriból megkaptok egy lehetséges választ.
Katinka története messziről indul. Egy vidéki szegény családba születetett, ahol szeretetben, de egyszerű körülmények között nevelkedett. Az anyagi nélkülözésből egyedül csak egy út vezetett ki számára: kitartó tanulás, alázat, egyetem és új lakhely. A dolgok elkezdtek jól alakulni mindaddig, míg közbe nem szólt egy gyerekkori hiányérzet. Katinka hirtelen 40 kg-ot hízott, amitől csak nehezen tudott megszabadulni. Aztán rátalált arra a mozgásra, ami meghozta számára nemcsak az önbizalmat, de a fogyást is.
Timi történetében az internetes társkeresés hullámvölgyeit írta meg nekünk, ami kezdetben neki sem volt egyszerű. Randik jöttek mentek az életében, de egyik sem volt az igazi. Aztán épp mikor már végleg törölni akarta magát, történt valami, amire egyáltalán nem számított…
#We’re arcok
Mondják, hogy az első találkozás meghatározó. Ha azt nézzük, hogy az én első találkozásom a jógával milyen volt, akkor arra a következtetésre juthattunk volna, hogy ebből bizony semmi nem lesz. Valahogy mégsem így történt.
